Ajánlott zene: Harry Styles - Sweet Creature
Káprázó csillagok és az éjszakai város remegő fényei festenek színes árnyakat a hullámzó Han folyó tükrére. Korlátnak támaszkodva nézem a felszínen feltűnő, és változó alakokat, miközben az összekuszálódott gondolataimat próbálom rendezni. Mindig is szerettem a vizet, folyton változó állandóságát, megjelenésének különböző formáit, de leginkább az eső megnyugtató hangját és friss illatát szeretem. Olyankor kedvem támad kimenni, és hagyni, hogy tetőtől talpig beborítson, beszivárogjon pulóverem alá, eláztasson, és átmossa a lelkem.
Emlékszem, pont egy ilyen nap volt, amikor Ő és én, átlépve a barátság keskeny határán, közelebb kerültünk egymáshoz. Hazafele sétáltam az utcán, s egyszerre szakadni kezdett a semmiből. Én csak álltam ott, arcomat a hamuszín felhők felé fordítva, szememet lehunyva élveztem a hűs cseppeket, miközben az összes aznapi feszültségem és aggodalmam az esővízzel együtt folyt le a beton gyökerek törte barázdái közé. Talán egy óra is eltelt, de lehet, hogy csak pár perc volt, mire nem érintett már tovább a zápor, viszont tompán koppanó hangját még hallottam. Pislogva felnéztem, de nem a borús eget láttam, hanem egy lila esernyőt, melyet valaki felém tartott, hogy ne ázzak tovább – és azt is tudtam, hogy ki. Hiába, az Ő jelenlétéből áradó illatot még a nedves föld aromája se tudta elfedni; éreztem az édes epres-vaníliás samponjának, és a fényképeket előhívó oldatnak kesernyés egyvelegét. Egyszerűen imádtam.
Bambulásomból a vállamra nehezedő tenyér melege zökkent ki; megérkezett. Megfordulok, hogy csokoládébarna szemeiben századszor is, menthetetlenül elvesszek. Nem bírok ellenállni a lényéből áradó erőnek. Lecsökkentem a köztünk lévő, mérhetetlen távolságot, és gyengéd ölelésbe zárom vékony testét; végre hazaértem. Tarkójának selymesen puha, ébenfekete tincsei közé vezetem ujjaimat, finom, körkörös mozdulatokkal masszírozom, míg teljesen el nem engedi magát. Orrát nyakhajlatomba fúrva sóhajt nagyot, mintha az elmúlt napok összes gondja és vitája megoldásra talált volna karjaimban. Közelségében az idő fogalma számomra olyannyira relatív, hogy nem is létezik; burkot von körénk egymás jelenléte, melyen belül a pillangók röptükbe fagynak, a cseresznyefák örökké virágoznak, s a levegőbe dermedt, szemerkélő esőcseppek kristályként ragyognak a soha le nem nyugvó Hold árasztotta ezüstfényben.
– Hiányoztál – suttogásom szinte elveszik a ránk telepedett, meghitt csendben. Eltolom magamtól, éppen csak annyira, hogy ismét csillogó tekintetébe nézhessek; közös jövőnket látom meg benne. – Ne haragudj, amiért múltkor úgy felhúztam magam és megbántottalak. Az én hibám, hogy mostanában későn értem haza, és nem gondoltam bele, hogyan esik ez neked. Sajnálom, hogy hülye féltékenykedéssel vágtam vissza, amit utálsz.
Kezemet felemelve puha orcáját cirógatom; ujjbegyeimmel követem arcélének lágyan ívelt vonalát. Állánál megállapodom, alányúlva enyhén felemelem, hogy megcsodáljam telt ajkait is, melyeket a számára zavarba ejtő pásztázásom miatt kissé beharap – egyszer biztosan az őrületbe fog kergetni. Türelmetlenül húz magához felé nyújtott karomnál fogva, ajkaink szinte súrolják egymást, ahogy a légvételnyi közelségbe duruzsolja rekedtes mélységű válaszát.
– Megbocsátok. Csak csókolj már meg! – vágyakozva leheli a szavakat. Alsó ajkát nyelvével megnedvesíti, pont úgy, mint kedvenc süteményébe való harapás előtt szokta.
– Nem kell kétszer kérned. – Hihetetlen élmény újra és újra megízlelni. Minden alkalommal van benne valami leírhatatlanul különleges. Szeretet-gyengéden mozgatja száját enyémen, majd engedve a szenvedélynek, félrebillentett fejjel mélyíti el csókunkat. Mellkasunk szaporábban emelkedik, szívünk heves lüktetése egy dallamot követ, míg egymáshoz préselt testünk minden sejtje érzi; egymáséi vagyunk.
A hiány röpke fájdalma azonnal elönt, mikor megszakítom a világ legfinomabb táncát, de a kabátzsebemet húzó, aprócska súly nem engedi elfeledtetni velem valódi tervemet, mely oly sok fejtörést okozott az elmúlt napokban, és a kelleténél több vitát szült az állandó titkolózás miatt. Egy lépést teszek hátra, hogy rendesen a szemébe tudjak nézni, miközben felteszem az első kérdésemet.
– Emlékszel arra az estére, amikor elkezdtünk járni? – bólogatással jelzi igenlő válaszát, szelíd mosolyt fest tökéletes arcára. – Akkor mondtam először, hogy szeretlek. Még nem tudtam a mértékét, de hamar rájöttem, hogy a lehetetlent próbálom megérteni, mert a szerelemnek nincsen mérőszáma, nem lehet olyan egyszerűen meghatározni, mint egy kiló eper tömegét. Erre a melletted töltött évek alatt jöttem rá. Jobban szeretlek ma is, mint tegnap, de kevésbé, mint holnap foglak. – Könnyek csillogását vélem észrevenni, ahogyan bársonyos tapintású arcán szántanak végig, akárcsak a legszebb hullócsillagok meteorzápor idején. – Ezeket a szavakat még te mondtad nekem a harmadik évfordulónk alkalmából. Azóta vártam a tökéletes alkalmat, hogy ugyanezzel a vallomással vegyelek le a lábadról. Nem tudom, hogy sikerült-e, így kimondva sokkal bénábban hangzik, mint azt eredetileg gondoltam… – Tarkómat megvakarva komolytalansággal próbálom elrejteni zavaromat, több-kevesebb sikerrel.
– Egyáltalán nem béna. Tökéletes. Köszönöm. – Szipogva, könnyfátyol mögül ajándékoz meg a világ legszebb mosolyával.
– Olyan sok kérdésem van még, hogy nem tudom, melyikkel kezdjem, de talán nem is kell az összeset ma megválaszolnod. – Megvárom, míg eltűnteti sírásának nyomait, majd felteszem a második legfontosabbat a listámról. – Ha most elgondolkodsz az örökkévalóságon, eszedbe jutok én is? – képtelen vagyok hangom remegését elfojtani. Azt hiszem, izzad a tenyerem.
– Nincs olyan pillanat, amikor ne gondolnék rád. Még a vitáink után se. Akármennyire is ki akartalak zárni, egy percre sem tudtalak. Az életem része vagy, a lelkitársam. Az örökkévalóság csak akkor létezik, ha te is benne vagy. – Forróság árad szét testemben a hűvös levegő ellenére is, mikor elér hozzám baritonja. Amikor azt hittem, hogy nem lehet ennél vonzóbb egy ember, tévedtem. Ezúttal az én látásom homályosodik el, de tartom magam, még nem fejeztem be.
– Jobban ismerlek, mint bárki más a világon. Az aranyos szokásodat, mikor kidugod a nyelved, mert szerinted úgy jobban megy a koncentrálás. Szeretem, amikor megakadsz egy mondatban és szavak helyett mutogatással próbálod magad kifejezni. Tudod, hogy nem bírok ellenállni a hatalmas kiskutyaszemeidnek, és ezt ki is használod, amikor nagyon akarsz valamit. Így volt ez a legutóbb, mikor egymás után kétszer ugyanazt a filmet néztük meg a moziban, mert annyira tetszett neked. A kedvenc zenéd hallgatása közben a dal miatt mosolyogsz, vagy éppen akkor is rám gondolsz? Miről álmodozol, mikor becsukod a szemed? Mindent tudni szeretnék. Tízezer órát is eltöltenék, ha ezzel megtudhatom, hogy milyen édes a lelked valójában. Lehet, hogy sose jutok el az út végéig, de meg fogom próbálni. Nem számít, hogy tízezer óra, vagy az életem hátralevő része szükséges hozzá. Szeretlek és szeretni foglak. És most felteszem az utolsó, de leglényegesebb kérdésemet.
Alig tudom kontrollálni remegő kezemet, miközben szövetkabátom mély zsebébe nyúlva kitapogatom a kis dobozka formáját. Tenyerembe zárom, míg letérdelek, és megtalálom az egyensúlyomat a tökéletlen betonon. Megkeresem gyémántként csillogó tekintetét, s meg nem szakítva a szemkontaktust, felemelem a kezemben tartott doboz tetejét, felfedve a bársonypárnácskák közt pihenő fehérarany karikagyűrűt. Megannyi érzelem játszik arcvonásaival, de íriszeiből csakis a színtiszta szeretet lila árnyalatait tudom kiolvasni az utolsó kérdésem előtti, szívdobbanásnyi hatásszünetben.
– Hozzám jössz, Kim Taehyung? – Teljesen megfeledkezem a körülöttünk egyre nagyobb cseppekben hulló esőről, minden idegszálamban megfeszülve csakis az előttem álló, angyalok alkotta teremtmény rezdüléseire, ajkának kecses mozgására, lélek-remegtető hangjára figyelek.
– Igen! – Térdére ereszkedve borul nyakamba, s megállíthatatlanul záporozó könnyeit kedvenc helyére, nyakhajlatomba törli. Olyan szorosan kapaszkodik hátamba, mintha azt hinné, bármelyik percben eltűnhetek ujjai közül, mint az apró szemcséjű homokszemek. Puha ajkait érzem meg fülemnél, forró lehelete csiklandozva bizserget meg, miközben úgy beszél, hogy csak én halljam; az utolsó szavakat szinte suttogva ejti. – Megbízom benned, szeretni és támogatni foglak. Hűséges leszek hozzád, Jeon Jeongguk. Az utolsó lélegzetemig.
______________________
A Borahae Koreai kifejezést
– I Purple You – Kim Taehyung alkotta meg [BTS].
„A lila a szívárvány utolsó színe, szóval ez azt jelenti, hogy megbízom benned és hosszú ideig szeretni foglak.” – Kim Taehyung
:')
VálaszTörlésAzt se tudom melyik mondatod emeljem ki, mert mind csodálatos és tökéletes. Szerintem te vagy az egyetlen ember, aki ugyanúgy érzi ezt a párost, mint én. Mármint nyilván vannak még hozzánk hasonló shipperek, de mi már nem is igazán "csak" Taekookba vagyunk szerelmesek, hanem a lelkükbe, ami összefonódott, és ahogy te is írod, ők egymáséi ;;
Annyira örülök neki, hogy ilyen sok párbeszédet tettél bele, és hogy ilyen elethűek voltak ;; Tudom, hogy annyit, vagy még többet szenvedsz velük, mint én. De ez most olyan varázslatos volt az elejétől a végéig, így elkepzelni őket, a lelki szemeim elé kerültek, teljesen benne voltam Taekook szeretet-lila világában és most sírni is tudnék, mert ennyi érzelem ami ebben volt és ilyen csoda, Vivien... És ahogy a múltról írsz, szerintem ezek kellenek egy történetbe, hogy igazán éljen egy karakter, ilyen kis viselkedesformák, mint ahogy pl írtad Taehyungnál, hogy megnyalja az ajkait a kedvenc sütije evése előtt, vagy hogy mennyire nem szereti a féltékenykedést, meg a kétszer moziba egymás után és rengeteg ilyen volt benne, pedig milyen kis rövidke novella volt, mégis megtöltötted élettel, csak úgy csobogott, mintha egy forrás lenne.
Azért két szót mégis kiemelnék, mégpedig hogy "szeretet-gyengéden" és "lélek-remegtető" ... Mi vagy te. Aztán azt a gondolatot, hogy vajon az örökkévalóság hallatán egymásra gondolnak-e. Vagy a dal miatt, vagy miatta mosolyog JAJ. Erről eszembe jutott egy kicsit saját magam is, mert akarva-akaratlanul is minden romantikus zenét már hozzájuk társítok.
Ez itt Taekook. Ez itt minden leírt szavad szeretet, törődés - az írás felé, Taekook felé. Ez egy olyan erő volt, amit én már rég éreztem.
Köszönöm 💜
El nem tudom mondani, mennyire szívhez szóltak a szavaid, egyszerre féltem és izgultam, vajon mit fogsz szólni hozzá, mert ez mégis csak a te dalod volt és Taekook is, szóval ez neked és nekik is íródott. ;;; Nem tudom milyen szót használhatnék arra, milyen érzés a videókban látni őket együtt, de ezt te is pontosan tudod, mire gondolok, hogy is volt. elementál(r?)is valami ilyesmi lehet, ami köztük van - de tudod, hogy mire gondolok ;;;
TörlésMég én is meglepődtem, hogy magamhoz képest mennyi lett benne, úgy örülök, hogy élethűek lettek, volt, amit többször is átírtam, meg volt olyan, amin gondolkodnom sem kellett, csak éreztem, egy kicsit Jungkook bőrébe bújva szerettem Taehyungot.
Mennyi érzelem, mennyi csoda, sírni tudnál, hát most én is tudnék ;;;; Bevallom, ezt a pillanatot előre elképzeltem, csak remélni tudtam, hogy annyira fog neked tetszeni, mint amilyen érzés volt nekem az írása közben, aztán amikor kész lett elgondoltam, vajon csodának fogod tartani? Büszke vagyok magamra, hogy sikerült és köszönöm, hogy így gondolod ;;
Hogy mi vagyok én? A tanítványod haha XD <3
Bevallom én is rendesen szenvedtem az érzéseimmel az utolsó részek írása közben is meg az elején is, amikor egymásban gyönyörködnek, csoda, hogy meg tudtam írni, nem tudom hány best of momenttel ért fel ez a folyamat, mert alig éltem közbe az érzéseimtől. ;;;
Köszönöm én neked, hogy megadhattam ezt az írásommal, el se hiszem, hogy sikerült ;;; Kszönöm a dicséretedet, az őszinte és igaz szavaidat. A véleményedet olvasva nekem is olyan erő jött ezen keresztül, amit rég éreztem, amire vágytam, köszönöm ezt neked! 💜
Szia~~ ^^
VálaszTörlésGondolatjelek *-*
Néhány helyen lemaradt egy-egy vessző.
"...szememet hunyva néztem..." azt hiszem, hogy itt inkább "szememet lehunyva" akart lenni, legalábbis szerintem, úgy magyarosabb lenne.
A párbeszédnél, amikor a kommentárt kisbetűvel kezded, akkor az előtte lévő mondat végére nem kell pont.
Nagyon jól átadtad az érzéseket. A párbeszédek rendkívül élethűek voltak. A sok gyönyörű mondatot közül választani sem tudok, hogy melyiket emeljem ki. Nagyon tetszik a fogalmazásod, magával ránt a történet világába, amíg olvasom. *-*
Jó kis TaeKook! Tipikusan az a ship, amelyikből bármit ki lehet hozni. Cukiságot, durvaságot, vitákat, szinte tényleg bármit.
Imádtam olvasni ezt a kis történetet. Majd' elolvadtam, miközben elemezgettem. Bevallom, én nem számítottam rá, hogy Kook megkéri Tae kezét a végén, ennek ellenére pozitív meglepetésként ért.
Azt hiszem, ehhez a történethez még a későbbiekben többször is visszatérek! *-*
Várom, hogy a következő körben is olvashassam az alkotásod! ^^
Szia!
TörlésAzóta már legalább még hromszor átolvastam és észrevettem azt a pár hibát, amit említettél.
Örülök, hogy sikerült átadnom az érzéseket, ez a legfontosabb szerintem egy novellánál, főleg, ha rövid. Az csak jó érzéssel tölt el, hogy nem tudsz választani a mondataim közül és berántva érezted magad Taekook csodás birodalmába, ők már csak ilyenek. ^^
Szeritnem bármelyik olyan shipbe bele lehet vinni ezeket a témákat, amiket elmítettél, amelyiket valaki igazán szereti, mert ahogyan egy ember képes a szeretetre, tud gyengéd lenni, adott esetben durva is lenni, ezért bármibe bele tud illeni.
Tényleg, na, akkor örülök, hogy a vége még meg is lepett. Kíváncsi lennék, hogy mire gondoltál, mi fog történi, azt hittem, hogy egyértelmű vagyok nagyon, de tök jó, hogy kicsit kiszámítható is volt akkor.
Köszönöm a véleményedet, és hogy később is visszatérnél a Taekookomhoz! ^^
Hi there
VálaszTörlésEz az első történet szerintem, ami annyira édes volt, hogy a kis kakaóm keserűnek tűnt mellette xD Minden rossz célzat nélkül, nagyon jó szavakkal és szófordulatokkal adtad át, hogy mennyire szeretik egymást és mennyire édes a szeretetük. Számomra (majd megismertek, akciót fantasyt és angstot tudok írni like no one does) kicsit túl édes volt apparently, de ez személyes ízlés kérdése. Fogadok, hogy rengetegen imádni fogják.
Mintha kicsit kevés vesszővel találkoztam volna, de én is túl keveset használok, így nem volt szembetűnő. Egy mondaton akadtam meg, csak az nem volt elég gördülékeny, szerintem itt lehagytál egy toldalékot: reztem az édes epres-vaníliás samponjának és a fényképeket előhívó oldat kesernyés egyvelegét. <--- fényképeket előhívó oldatnak nekem kényelmesebbnek tűnik, ha átfutok rajta, de lehetséges, hogy tévedek.
Élveztem olvasni, pedig a jelen idővel ne vagyok kibékülve túlzottan, sokan nem tudják jól használni és bántja a szememet, szerencsére itt nem volt ilyen problémám.
További sok jó munkát ^^
Hellobello,
TörlésSzeretem az ilyen visszajelzéseket, nekem olyan jól esik ez, hogy a törtlnetem még a kakaódnál is édesebb volt, hát köszönöm! De remélem, hogy azért finom volt az is XD Szeretem a kifejező szavakat és egyébb jelzőket halmozni, örülök, néha kicsit túlzásba is visze, de itt igyekeztem megtartani az egyensúlyt, örülök, hogy tetszett így.
Ez tényleg ízlés kérdése, actually én még tudtam volnafokozni, számomra Taekook határtalan, mint a csillagos ég, de megértem, hogy neked ez sok volt, nem mindenkinek a gyomra fogadja be ezt a mennyiségű fluffot. XD
Igen, a vesszőket már azóta pótoltam, beírtam vagy 30-at, de lehet, hogy többet XD Sajnos a felsorolásnak tűnő, de mégse az féle, és-sel elválasztott szavaknál nem mindig tudom, hogy most ide pont kell-e vagy nem, de minden olvasatra egyre több helyen veszem észre a hiányát, szóval remélem, hogy mostmár senkinek sem fog annyira hiányozni, ha pedig igen, akkor várom azt is mellé, hogy hova kell, mert szeritnem magamtól több hiányt már nem találok. XD
Köszönöm az észrevételt, valóban lehagytam, amúgy az a mondat nekem is fura volt, de olyan késő (vagy korán) volt már hajnali fél 5-kor, amikor befejeztem, hogy nem jöttem rá, hogy mi a baj. xDD Aztán még néhány átolvasás után se esett le, de már javítottam is!
Eddig én se voltam egyébként kibékülve a jelenben való olvasással, de itt máshogy nem is tudtam volna elképzelni. Szeritnem ez volt az első történetem, amit jelenben írtam. Annak is örülök, ogy nem volt ilyen problémád.
Köszönöm, hogy elolvastad és írtál, neked is jó munkát! ^^
Egyszerűen csodás volt olvasni. Őszinte leszek, én nem igazán rajongok ezért a párosításért, de te annyira szépen felvezetted és leírtad, hogy még én is végig fangörcsöltem. 😄 A párbeszédek, az érzések átadása annyira igazi és élethű volt, amilyet szerintem kevesen tudunk írni.
VálaszTörlésEgy két mondat elejéről hiányoltam az A-t, de nem volt annyira szembetűnő. A vesszők bizonyos helyeken nekem is hiányoztak, de tekintettel arra, hogy hasonló problémával szenvedek én is, egy szavam se lehet. 😆
Egy élmény volt szóval köszönöm, hogy olvashattam!
Juj, de örülök neki, hogy annak ellenére, hogy nem vagy oda Taekookért (ez egyáltalán hogyan lehetséges? XD), mégis csodás volt olvasni számodra és fangörcsöltél (múgy én is írás közben XDD ;; Nagyon örülök, hogy neked is élethűek voltak a párbeszédek, ez egyébként egy gyengepontom, de most magamon is meglepődtem, hogy ilyen jól sikerült. :D
TörlésSzokásom egyébként elhagyni a mondateleji A betűket, talán néha túlzásba is esek, meg a mondatközi névelőket is utólag szoktam törölgetni, nekem jobban tetszik, ha nincs tele a-val meg az-zal, de valóban, néha túlzásba is esek, lehet, hogy vissza is írok inkább párat. Igen, még legalább 4-szer átolvastam a kirakása óta és vagy 30 vesszőt pótoltam, szóval remélem, hogy már annak, aki később olvassa, ez nem lesz szembetűnő hiba. :D
Köszönöm, hogy írtál és nagyon örülök, hogy jó élményt szerezhettem vele neked! ^^
Szia!! *^*
VálaszTörlésMég tegnap, matek zh után olvastam el ezt a csodát, de akkor annyira kihagyott az agyam, hogy nem merészeltem kommentet írni, haha. :D Most elolvastam még egyszer, természetesen ugyanúgy tetszett. :D Ezt a fluff tömeget!
Mennyi párbeszéd! Meglepődtem, megszoktam, hogy ritkán ékelsz megszólalásokat a leírásaid közé - amikről ezúttal sem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire gyönyörűek -, és most kellemes meglepetés volt, hogy egész sokat beszéltek a karakterek! :D
Jajj, hát mindig az a baj, mikor nálad kell kommenteket írnom, hogy azon kívül, hogy hajtogatom, hogy mennyire szeretem a stílusod, a képeidet, a szóhasználatod és úgy mindent is, nem tudok mást mondani. xD
Amit nagyonnagyonnagyon ki akarok emelni, hogy írtad, hogy Kook érezte Tae samponjának illatát, ami epres-vaníliás volt, ÉS ANNYIRA SZERETEM AZ ILYEN KIS RÉSZLETEKET T^T Meg nem csak ezért, hanem én külön kedvelem is, amikor meg van magyarázva, hogy kinek miért van olyan illata amilyen, mert az rengeteget hozzá tud adni egy karakterhez! :D
Huh, nagyon jól esett a lelkemnek, nagyon aranyosra sikerült! T^T Köszönöm szépen, hogy olvashattam, nagyon várlak a kövi körben is!♥
Sziaaa uuw!! *-*
TörlésHuu, remélem, hogy jól sikerült a matek zh-d, és tudtam egy kis felüdülést adni utána. XDD Igeen, rengeteg fluff, igazi cunami belőle ;;
Fontosnak éreztem ennél a novellánál a párbeszédeket és megsúgom a titkom, ebben a challenge-ben most leginkább a párbeszédeimet szeretném felfejleszteni és a karaktereimet élővé varázsolni, legalábbis törekszem arra, hogy ilyenek legyenek. :D Remélem, hogy később is sikerülni fog. ^^
Én nagyon szeretem a hajtogatásodat olvasni, engem nem zavar, köszönöm nagyon, hogy ezeket mindig megemlíted, olyan jó érzés, hogy ennyire tetszik!! :3
Én is nagyon szeretem ezeket a részleteket és olyan jó, hogy maúgy még a személyiségükhöz illesztve is választom ki ezeket, hogy mit írok bele, mert ténylegmondta egy videóban Kook, hogy Taehyungnak eper illata van és ahehwfebcw *-*
Köszönöm szépen nagyon, hogy írtál és úgy örülök, hogy tetszett!! Köszönöm, hogy olvastad és írtál ilyen aranyosat!! <3
Na megint neki futok rip
VálaszTörlésSzoval bocsanat, de en annyit nevettem xD Azert is mert annyira fluff, es ha valami nagyon nyalas nem birom ki, hogy ne nevessek xDDDDDDDD Meg hat Taekook es Vivcso miatt mar annyira jokat szorakozok a Taekookon, hogy nem tudok elvonatkoztatni attol, hogy nekem ez az egesz mennyire komikus, bocsanat xDDDDDDDD
DE ANNYIRA GYONYORUEN IRTAD MEG OMG Mikozben olvastam vegig arra gondoltam, hogy te jo eg, ez kesz nyal, ezert nem akarok szerelmes lenni, meg arra, hogy te jo eg, ha valakivel egyutt vagyok es nem erzem ezt, vagy o irantam ezt, akkor semmi ertelme. Ugyhogy a nyal nelkuli enem vitazott vegig azzal, aki szerint egy szerelemnek ilyennek kell lennie loool
ES SOK PARBESZED! Nem tudo, hogy csak a hosszusaguk miatt, vagy mert a novella rovid volt, de most magadhoz kepest nagyon soknak tunt, es fejlodtel bennuk, ugyhogy csak igy tovabb! Ertekelendo, hogy foglalkozol vele es nem menekulsz el :D
"átlépve a barátság keskeny határán" - ezt olyan jol eltalaltad
"Orrát nyakhajlatomba fúrva sóhajt nagyot, mintha az elmúlt napok összes gondja és vitája megoldásra talált volna karjaimban." - ez annyira tetszett, mert akaratlanul is a Merakira gondoltam, meg mert olyan jo, hogyha az embernek van egy ilyen szemely az eleteben :3
" burkot von körénk egymás jelenléte, melyen belül a pillangók röptükbe fagynak," EZ A LEGSZEBB AZ EGESZBEN HAT KOMOLZAN EZ EGY CSODA
"hogy a lehetetlent próbálom megérteni" na ez meg a masodik legjobb, a szerelem tenyleg erthetetlen TT
"Ha most elgondolkodsz az örökkévalóságon, eszedbe jutok én is?" ez volt a kedvencem a kerdesek kozul! Es amugy ezt felirom magamnak is, mert annyira fontos es szeretetteljes ez a kerdes.
nagyon tetszett, amikor a kerdeseket tette fel Kook, es azt is megkerdezte, hogy a kedvenc zeneje kozben miatta vagy a zene miatt mosolyodikel. Aztan a 10000 hours!
Ami meg nagyon tetszett, hogy a szeretetet arnyalatat a lilaval jellemezted! Gondolom ezt nem kell megmagyaraznom, hogy miert :D
Ezen kivul, meg ami nekem feltunt, de lehet rosszul emlekszem, hogy mar masik novelladban, a letort szarnyas novellaban is eper vanillia vagz valami eper illata volt, nem? XD Nekem ugy remlik, de lehet csak kepzelodom XD
Annak ellenere, hogy sok helyen nevettem az en romantikus dolgokon es a Taekookon cringe-elo enem miatt, nagyon orulok, hogy megirtad, mert olyan szep szerelmes gondolatokat ultettel el benne, meghat szerintem Vivcsonak ez egy kanaan volt, tole meg nem sajnalok semmit, ugyhogy :D
Koszonom, hogy olvashattam! Alig varom a kovit :3
Értékelem, hogy máris újraírtad!!
TörlésEz nekem nagyon fura, hogy nevettél rajta, ez tök creepy, én is bocsi XDD Én nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi a komikus, de egyben félek is a választól, úgyhogy lehet nem firtatom ezt tovább XDD
Amúgy legalább annyira tartottam is a véleményedtől, mint amennyire kíváncsi voltam és vártam, mert tényleg nagyon fluff és nem éppen alkalmas a gyomrodnak, meg olyan őszinte kommenteket is írsz, hogyha hányingered volt tőle, akkor azt is leírod. ><
De ah, megnyugodtam, mert azért mégiscsak tudtam kompenzálni az egyébként szép fogalmazással meg minden mással, úgyhogy uh, leesett egy adag teher rólam! XD - és azt hiszem a csapat legkritikusabb kommentelőin is túlvagyunk, úgyhogy fuh. XDD
Nem tudom amúgy, nem voltam még szerelmes, agyis hát az vagyok Taekookba meg Jaehyunba meg még másik 20 emberbe, de viszonzott szerelmem még nem volt, szóval azárt bennem is van félsz de mégse gondolom azt, hogy ennyire drasztikus lenne majd a helyzet. Azt lehet 200 macskával élem le majd az életem, de azt se fogom bánni xDDD De egy kapcsolatba szerintem az a jó, ha szerelemmel, tiszta fejjel és bizalommal megy az ember, nyilván már nem az első alkalmakkor tud mindent az illetőről, ahhoz idő kell és a kötődés is csak erősödik, ha minden szuper. De azért egyszer, majd amikor ideje van és úgy gondolod, remélem, hogy lesz valami, ami kicsit megváltoztatja a szigorú ellenérzéseidet a szerelemel kacsolatban, merrt szerintem csodálatos lehet, és jó lenne megtapasztalni, de ez csak az én véleményem, nem akarok itt szerelemtérítő lenni vagy mi xDD
Igeen, a párbeszédek, amúgy szegény Tae-nak egy kicsit keveset adtam, de lelkem amúgyse olyan nagy bőbeszédű, így talán nem baj annyira, de Jungkooknak muszáj volt ennyit beszélnie, másként nem is tudtam volna elképzelni ;; És bevált, amit még az előző challenge-ben javasoltál, hogy csak írjam és jönni fog, és igen, tök sok párbeszéd résznél, ha nem mindegyiknél ez így volt és ennek úgy örülök, meg tényleg az egészet imádtam írni, ilyen kis megakadós részeim inkább a köztes részeken volt, de közben alakult az egész. Megvolt az eleje és a vége, de a többi ott és akkor formálódott. Igen, ebben a 9 hónapban eltökélt tervem, hogy megtanuljak párbeszédeket írni és élő karaktereket alkotni, mert nem szeretnék kis szélben repkedő levélke szerepeket írni, hanem erős törzsűeket szeretnék, remélem, hogy ezt később is így fogom akarni és nem adom fel egy gyengébbik pillanatomban. xD
Jaj, de örülök, hogy az a pillangós szerinted csoda, jaj. Ott pont eszembejutott a pillangóhatásos részed a Misery-ből, és akkor jutott ezsembe ez és kész is volt a mondat, szóval ezt köszi neked! :3
Néha én is úgy érzem, hogy a lehetetlen dolgokat akarom megérteni, de a legegyszerűbbeket meg nem tudom felfogni. XD
Nekem is az a kedvencem ;; omg, le is írod ;;;;; köszönöm.
Egyszerűen gyönyörű az a zene, és azt biztosan Taehyungnak írta, just saying XD
Nem kell megmagyarázni, ez kötelező elem volt, mással elképzelni se tudtam.
Igeeen, ott is eper illatú volt a haja. Azta, hogy emlékszel. Pedig azt mondod, hogy rossz a memóriád, lol xD Még én se emlékeztem rá, pedig én írtam. XDD Szeritnem meg fogom még említen, mert imádom az epret, a vaníliát és Taehyungot is, meg a finom hajillatot haha XDD
Köszönöm, hogy ilyen hosszan kifejtetted a véleményedet, (szeretem az ilyeneket ^^), örülök, hogy ilyen sok dolog tetszett benne annak ellenére, hogy kiakadtál a Taekook nyálok, és valószínű kimaxoltad a napi nevetéslimitedet, ha van ilyen, úgyhogy köszönöm, hogy írtál és elolvastad és megtaláltad benne számodra a lényeget. :3
Rogton kellett, mert mondom elfogom felejteni, hogy mit irtam, csak kozben hivott kereszt es azert tartott sokaig xD
TörlésIgeeen? :O Nem szokott toluk hanyingerem lenni, igazabol csak cringe-elek rajta meg nevetek, de ez pl filmekkel is igy van, meg ha nekem mondanak valami bokot is nevetek xD Es egyebkent attol, hogy nekem ez ilyen elmeny, meg ez egy jol megirt fluff, amibe ha akarnek se tudnek belekotni :D
Nem hittem volna, hogy emberek pont az en kommentemtol tartanak lol, habar jogos, eleg kemenyen oszinte meg bunko tudok lenni rip
Hat ha olyan ember jon az eletembe, akkor nem fogok ellokni senkit, persze, meg azert szerintem legalabb egyszer mindenkinek meg kell ismernie a mindent elsopro szerelmet xD Az mar maskerdes, hogy meddig tart...
A lelked pont hogy nagy bobeszedu, merthat mindezeket a csodas dolgokat, amiket leirsz, ki akarja adni magabol, es a lelked igy beszel, az irasodon keresztul.
Szerintem annyira nem baj, hogy Tae keveset beszelt, mert egy ilyen helyzetben mindig az beszel sokat, aki megkeri a masik kezet, akinek meg megkerik a kezet annak elall a szava :D
Orulok neki, hogy ment! Tenyleg a parbeszedek a valosagban is gordulekenyek, keves olyan ember van, aki sokat gondolkodik azon, hogy mit mondjon, es szerintem tul lehet gondolni a parbeszedeket, ezzel tulbonyolitva azokat es egyfajta mu hatast adni hozzajuk.
En nagyon szurkolok, hogy baratok legyetek a parbeszedekkel!
Tenyleeeeg? :O En a multkor azt hittem a felhoatlaszban hallottam a pillango hatasos mondatot, de megneztuk, es rajottem, hogy nem is ott xD Szoval nem tudom hol hallottam eloszor, de orulok neki, hogy inspiralt teged!
Mert a legegyszerubb dolgok felet hajlamosak vagyunk elsiklani, meg nem foglalkozni vele, mindig mindneki a nagy dolgokat akarja rip
Varjunk... egy zenere gondolun? xD Az en 10000 hoursom, aminek ez a szovege az egy Justin bieber feature dala nem tudom kinek. Akkor ezek szerint Kook coverelte, emg irt hozzaa szoveget, vagy ez egy teljesne masik dal? xD
Amugy nem emlekeztem volna, ha nem jon velem szembe itt megint, de eszembe jutott rogton, mert mar ott akkor is tetszett, hogy illatot adtal a szereplodnek. Ez engem mindig elbuvol, mert en erre keptelen vagyok, ez mar annyira szemelyes, es akarmikor illatot akarok adni a szereploimnek mindig meggondolom magam xD
Persze, hogy elolvastam, neha kell a fluff is xD Azert annyira nem vagyok fluff ellenes, de akaratlanul is nevetek xD Most is neztem Jongin livejat es olyanokat mondott, hogy hat rajta is nevetnem kellett, annyira cheesy xDDDDDDD Szoval ha en nevetek egy fluffon, akkor az egy jo fluff xDDD Ez meg nagyon fluff volt xD
Az én 10000 hoursom Kook hangján van és esküszöm neked Taehyugnak énekelte fel és igen az a Justin Bieberes dal coverje mert Kook minden csodás dalt elénekel tőle, annyira szereti a zenéit ;;;;
Törléshttps://www.youtube.com/watch?v=6-Q36XoHlEI
Amúgy én sem tudom, hogy hol hallottamelőször a pillangóhatásos dolgot, de szeritnem olvastam egy könyvben, de most nagyon érdekel, olyan mély gondolata van annak is.
Szerintme ne ijedj meg az illatoktól, apró kis csodát ad pluszba a történetnek, egyszer próbáld ki!
És nagyon örülük neki, köszönöm, hogy így gondolod és akkor szeritnem (remélem) még sokszor megnevettetlek, szeretnék még és fogok fluffot írni XD ^^
Szia!^^
VálaszTörlésWOW WOW WOW! SZÓHOZ SEM JUTOK!
De tényleg, itt próbálok a vigyorgásom közepette valami értelmeset kicsikarni magamból azon kívül, hogy éppen most olvadtam el xd.
Hát én esküszöm még ennyire Taekookos Taekook ficit még sosem olvastam. Annyira nagyon csodálatosan ők, minden egyes mondatban, sőt minden egyes szóban annyira tükröződtek, hogy az valami hihetetlen. Én nem is értem hogy csinálod ezt xd.
Annyira hiányzott már egy ilyen különleges, csodálatos, imádnivaló írásmód. Valahogy ha az ember egy könyvet olvas, ott sosem talál ilyen csodákat, szerintem az írókat is úgy szelektálják, hogy nehogy kitűnjön a tömegből. Na de visszatérve hozzád xd, ez most annyira jól esett nekem, hogy ilyen varázslatos az egész, meg ilyen Taekook, meg ilyen fluff :D
Tényleg nem tudom hogy csinálod, de szeretnék egyszer én is ilyen csoda leírásokat alkotni :D
"Olyankor kedvem támad kimenni, és hagyni, hogy tetőtől talpig beborítson, beszivárogjon pulóverem alá, eláztasson, és átmossa a lelkem" már ezzel megvettél, tökéletesen leír engem ez a mondat és olyan jól megfogalmaztad, hogy átmossa az ember lelkét az eső, sokszor én is így érzem :D
Jajj hát én tényleg elolvadtam az őrökkévalóságnál is, meg a jobban foglak szeretni holnap résznél is, meg a 10000 hoursnél is. Meg amúgy az egésznél is xd.
Annyira jól hoztad ebben a novellában a karaktereket (bár ezt lehet mondtam már xd), olyan szinten élethűek voltak, hogy szinte itt voltak az én ablakom előtt (bárcsak xd)
Lehet, hogy ebben a kommentben nem sok érdemlegeset mondtam, és szerintem még sose használtam ennyiszer az "elolvadni" meg a "csoda" szót, de hát erre egyszerűen nincsenek szavak :D
Köszönöm, hogy olvashattam, várlak a következő körben egy következő csodával!^^
Sziaa! ^^
TörlésAAAh, de aranyos vagy! Nagyon örülök neki, hogy ennyire tetszett és wow, hogy nem olvastál még ilyen Taekookos Taekookot? omg. XD Köszönöm a dicséretet ;;; Nem tudom, amúgy de ezt a novellát most én is legalább annyira éreztem, amennyire mondod, hogy tükröződtek neked is a mondatokból. ;; Végig rájuk gondoltam, mit hogy csinálnának, mintha az egészet az első sorból nézném végig.
Örülök, hogy meg tudtam neked adni ezzel a hiányzó írásmódot és olvasásélményt, csak remélni tudom, hogy a továbbiakban is jó ötleteim lesznek és tudok más módon, más műfajban is csodát alkotni, de kicsit tartok is tőle, mert kihívás, és a daltól is nagyban függ, de remélem, hogy nem lesz csalódás. XD
Én is nagyon szeretem az esőt, igazából elázni kevésbé, de nyáron például azt is szeretek. Amikor nem érdekel, hogy mennyire bénán áll a hajam és csurom izes vagyok, meg a szemüvegemen se látok ki, de annyira jól esik a hűvös eső. Emlékszem, még régen általánosban az udvaron játszottunk és elkezdett szakadni, mi meg kirohantunk alá és tócsákba ugrálva énekeltük az It's raining man-t és összevissza táncoltunk, annyira jól éreztük magunkat az eső ellenére is. Sokszor szomorú és bús hangulat szívja magába az embert, amikor esik de annyia sok féle érzés társulhat hozzá az emlékektől, embertől és élethelyzettől függően. És az illata is annyira finom! agy kabátos, beöltözős időben nem szeretem az esőt, amikor korán reggel is menni kell valahova és cipelek még mellé cuccokat, a városban annyira nem jó, de ilyenkor arra gondolok, hogy a növények ilyenkor isznak és máris kevésbé vagyok morcos. :D
Köszönöm, úgy örülök és kicsit büszke is vagyok magamra, hogy sikerült akaraktereket élethűre írnom, mert ez nagyon nem az erősségem, de ebben szeretnék az egyik legjobban fejlődni és a párbeszédeikben is. Jaj, én is így éreztem, mintha itt lenne az egész mellettem, mintha én is ott lennék a folyóparton, vagy ők a szobámban. Hogy hogyan esett volna itt az eső, az részletkérdés. XD
Köszönöm, hogy elolvastad és írtál kommentedet, nagyon jólestek a szavaid! :')
Hello bello~
VálaszTörlésNem hittem, hogy ilyen korán megtörténik, szóval szégyelld el magad: megríkattál. De komolyan... itt ülök az ágyamon a teám szürcsölve és potyognak a könnyeim.
Tisztán és gördülékenyen fogalmazol, nincs hirtelen váltás jelen és múlt között, az igeidőd folyamatos, szóismétlés egy darab se. Le a kalappal, komolyan.
" ... az összes aznapi feszültségem és aggodalmam az esővízzel együtt folyt le a beton gyökerek törte barázdái közé. " Annyira tetszik, hogy muszáj voltam kiemelni :D
"... mikor elér hozzám baritonja. " Szerintem ezt még sose olvastam szinonimaként, meg is hökkentem, de be kell vallani, illik a helyére :)
Néha azért éreztem a fluff hányingert keltően édes ízét a torkomba csorogni, de összességében nem erre kell koncentrálni, hanem arra, hogy még mindig sírok :DD
Várlak a kövi körben is! ^^
Sziaa!
TörlésMi, omg XDD Olyan furcsa nekem megtudni, hogy megríkattam valakit az írásommal, mert ugyan az izgalomtól és örömtől én is majdnem sírtam közben, de ez sokkal nagyobb dicséretnek számít nekem, hogy így átérzitek Taekook boldogságát. ;;;;
Nagyon figyeltem arra, hogy meg tudjak maradni a jelenidőben, ahhoz képest, amire számítottam, nem ment olan nehezen, de még a javításnál egy-egy szót a megszokásból múltba írtam, de azt meg is tláltam, és csak reméltem, hogy nem siklottam el valami felett, de akkor örülök, hogy nem! A szóismétléseket magam sem szeretem, mindig figyelek arra, hogy változatosan fejezzem ki magam, plusz a szinoníma szótár is segítő társam ebben. ^^
Hú, örülök, hogy tetszik, azzal a mondattal sokat bajlódtam, nehezen akartak sorbarendeződni a szavak, volt egy kis idő, mire a fejemben is összeállt, hogy is kéne annak kinéznie. XDD
Haha, igen, nem arra kell koncentrálni, mármint én sose arra szoktam, mert én imádom a fluffot, szeritnem nincs az a mérték, amitől hányingerem lenne. XDDD
És még mindig sírsz, ne sírj, vagyis ezek öröm könnyek oké, Taekooktól én is majdnem mindig sírok ;;; feels
Köszönöm, hogy tetszett, hogy írtál! :3 ;;
Szia^^
VálaszTörlésJaj, mennyien írtak előttem, pedig még messze a határidő. Mindenki elmondott már mindent, ráadásul neked a legnehezebb kommentet írnom, mert az ömlengésen kívül sose tudok semmi érdemlegeset összehozni. De azért megpróbálomXD
TaeKookot mindig szívesen olvasok, de szerintem ez volt a legédesebb történet, amit valaha velük alkottak. Meg a te írásaid közül is ez volt a legromantikusabb, amiben én nyakig merültem, és jó ideig nem is volt kedvem visszajönni ebbe a vírusos, hideg novemberi valóságba.
Olyan szépen írsz, hogy komolyan sok író, akinek kiadják a könyvét, a nyomodba sem érhet ezen a téren. Szeretem a meghökkentő ötleteidet, és bár ez egy egyszerű szerelmi történet volt, ugyanúgy lenyűgöztél, mint bármelyik történeteddel. Szerintem abból is egy csodát hoznál ki, ha egyetlen szürke falról írnál kétezer szóban.
Ahogy kitetted, rögtön elolvastam, és ahogy FB-n írtam, szanaszét olvadtam, de ez most sincs másképp. És basszus, csak nem tudok összehozni egy normális kommentet, ez annyira gáz...
Az az örökkévalóságos kérdés... Esküszöm, ennél tökéletesebb mondattal még egyetlen egy regényben sem találkoztam! Még a levegő is bennem rekedt egy pillanatra.
Meg hogy a kedvenc zenéje hallgatása közben miatta mosolyog-e... ilyen egyedi gondolatok szerintem csak neked jutnak eszedbe. Ezért olyan felüditő tőled olvasni, mintha hűvüs szellő cirógatna meg forró nyár idején.
Ez egy gyönyörű, tündérmesébe illő kézkérés volt:-) Eszembe jutott a sajátom, ami nekem köszönhetően kicsit sem hasonlított ehhezXD Imádok romantikus dolgokat olvasni, írni, de ha a valóságról van szó, inkább elröhögöm vagy elpoénkodom.
na, megint tök gagyinak érzem a megjegyzésemet. De tényleg annyira lenyűgöző minden egyes szavad, hogy csak annyira lennék képes, hogy minden mondat után odaírnám, hogy ez mennyire zseniális, bárcsak fele ennyire egyedien és lélek emelően irhatnék.
Remélem, egyszer majd egy értelmesebb kommentre is futja tőlem.
Addig is alig bírom kivárni a következő körös irásod!
U.I.: Egyik kedvenc színen a lila, és most már mindig eszembe fog róla jutni ez a kis szösszenet. Köszönöm ezt a varázslatot
Sziaa! ^^
TörlésJajj, nagyon vártam már a komentedet, hogy mit gondolsz róla, de nekem olan jól esik és örülök, hogy csak ömlengeni tudsz, tényleg ez olyan nagy dicséret! TT
Jaj, imádom Taekookot és nagyon szerettem volna valami igazán romantikusat írni velük, amiben 100%-ig benne vannak ők is és za én érzelmeim feléjük is. Azt hiszem, iskerült, de mégis lezáratlannak érzem, annyi minden van, amit még szeretnék velük kifejezni és leírni, úgyhogy nem ér még itt véget haha ><
Uhh miket mondasz itt nekem ;;; Szeritnem a könyvek írói inkább az egszerűséggel élnek a történetükbe, mert nem mindenki fogákony a szép szavakra, de sok csoda könyv van így is. De tény, szeretem az olyanokat, amik közelebb állnak az én foglamazásmódomhoz, azok jobban megérintenek és megfognak. Huu, miylen jó ötlet :D Azért a kétezer szót még sose értem el novellával, az olyan soknak tűnik XD De épp tegnap gondolkodtam ezen hogy a színekre mit lehetne írni, ki tudja m lesz majd egyszer... XD
Jaj, nekem is az a kedvenc krdésem ;;; Nem az összeset én találtam ki a kérdések körü, itt belevittem egy csoda dalból, amit Kook coverelt, a 10000 hours címűből. Annyira csodálatos és beleláttam Taekookot, hogy Kook ezt Taehyungnak címezve énekli fel és omg csodálatos. Nem tudtam mással elképzelni, muszáj volt belevinnem kicsit abból a dalból is ;;;
Igen, annyira tündérmesés, ilyenkor arra gondolok, hogy vajon nekem milyen lesz, hol lesz, vagy úgy, ahogy megálmodtam? Közbe barátom sincs, na midnegy XD De mégis a saját kézkérésed számodra a legkülönlegesebb biztos, mert az akkor is rólatok szólt :')
Ne aggódj, egy percig sem gagyi a megjegyzésed, én nagyon szeretem olvasni a kis életedről szóló morzsákat meg ar aranyos ömlengéseidet, haha XD Ne fogd vissza magad! ^^
Omg, varázslatnak nevezted, köszönöm ;;;; Én köszönöm, hogy számodra is olyan varázslatos lményt szerezhettem, mint én éreztem az írása közben ;; Köszönöm, hogy tetszett neked és írtál ;;;; <3
Szia!
VálaszTörlésÉdes Istenem, hát ez valami irtózatosan aranyos volt! Még egy kicsit el is érzékenyültem rajta, éreztem, hogy olvadozik a szívem :') TT-TT
Ahogy visszaemlékszem, nem olvastam még tőled ezelőtt, mekkora hiba volt! Istenien bánsz a szavakkal, órákig tudnék itt ülni és csak a monitort bámulni, esküszöm! Egyáltalán nem is figyeltem a hibákra, ha volt benne egyáltalán, mert annyira csak arra tudtam gondolni, hogy "Istenem, ez mennyire aranyos már, én is egy ilyen kapcsolatot szeretnék, mint az övék!", hogy nem is figyeltem másra.
Gyönyörűen leírtál mindent, nem kizárt, hogy még egyszer elolvasom! :D
Alig várom, hogy a következő körben is olvassak tőled! ♥
Szia! ^^
TörlésUw, elérzékenyültál? ;; Olyan jó ezt olvasni és azt is, hogy hibának gondolod, hogy nem olvatál még tőlem, omg XD Ne vedd hibának, csak olvass vissza, ha gondolod, a legutóbbi challenge ót aműködik a blogom, szóval nem sokról maradtál le XD
Ahh, köszönöm ;; Szeretem a szavakat igyekszem velük szzeretettel bánni, szretem csavargatni őket, de az egyszerűséget is olyan jó szépen kifejezni. Csodás ez a magyar nyelv.
Én is iyen kapcsolatot szeretnék, de még egy se volt lol xD Nem baj, várok az igazira XD
Köszönöm, hogy elolvastad és mégegyszer elolvasnád, köszönöm az aranyos dicsérő szavaidat, nagyon jól estek!! :3
Halii^^
VálaszTörlésÉn a való életben nem tudom elviselni a romantikát, mert meghaladja az én nyálkapacitásomat, azonban ha egy történetben van, annyira aranyosak tudnak lenni! Végig kísért az a tipikus "ahwww" érzés, és most is itt vigyorgok mint a tejbetök xD
Egyszerűen nem tudom mit írjak. :'D Minden mondat és szó tökéletesen a helyén volt, én semmit nem hiányoltam belőle.
Írtad, hogy a párbeszéd az egy gyengeséged. Akkor milyen lehet az erősséged? Bele se merek gondolni xD Olyan gyönyörűen megírtad, csak így tovább ^^
Köszönöm, hogy olvashattam!
Szia! ^^
TörlésJaj, én úgy szeretem, haha XD De godnolom ez azért átjött a novellából is XD De örülök, hogy ennek ellenére a történetben aranyosnak találtad és tudtál rajta olvadozni :3
Hát, igen, a párbeszédek és a karakterek megalkotása nekem olyan kézzelfoghatatlan volt és nehéz és sokat ülök mindig ezek felett, de most ezeket is gyakorolni szeretném a challenge során. Nem sok párbeszédes novellát írtam eddig, inkább a leírásokban találom meg magam, de sokan nem érzik át annyira a történetet, ha nincs benne párbeszéd, ezért törekszem arra, hogy a kettőt keverjem és ne csak fél lábon álljanak a történeteim.
Köszönöm a véleményedet, örülök, hogy tetszett és szerinted gyönyörű lett T-T
Szia!
VálaszTörlésJézus, ez nagyon aranyos volt! Imádtam! Jaj, egyemmeg őket!
A kifejezéseid, a hasonlataid annyira szépek voltak, hogy még az esőt is elnyomta, ami pedig nagyon illett a környezethez szerintem. A két ember kiegészítette egymást, érződött, hogy tényleg összepasszolnak, és megtalálták a másik mellett a helyüket - erre mondják szerintem azt, hogy "te vagy az otthonom".
És mikor fel tette a nagy kérdést, hát esküszöm, hogy felkiáltottam ez az! És nem azért, mert nagyon shippelném őket, hanem mert olyan szépen írtad le. Már akkor sejtettem, hogy itt eljegyzés lesz, mikor azt írtad "de a kabátzsebemet húzó, aprócska súly nem engedi elfeledtetni velem valódi tervemet." Alig bírtam kivárni, hogy elérjek arra a pontig!
"beszivárogjon pulóverem alá, eláztasson, és átmossa a lelkem" még ez a rész tetszett a legjobban, pontosabban az átmossa lelkem.
Köszönöm, hogy olvashattam!